Gyökér ok meghatározása

A minőségszemlélet fejlődésében látható, hogy az utólagostól az előzetes felé, a javítás helyett a megelőzés felé tolódott el a hangsúly. A tüneti kezelést mindenképpen fel kell váltani az okok megszüntetésének, ezt azonban sokkal könnyebb mondani, mint megvalósítani.

Az 5 miért módszer feltételezi, hogy hajlamosak vagyunk a problémákat tüneti szinten kezelni, mert időt, pénzt, energiát remélünk megtakarítani vele. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az így kezelt problémák újra és újra elő fognak fordulni. Meg kell keresni azt a tényezőt, ún. gyökér okot, ami miatt a probléma egyáltalán előfordult. Ha ezt sikerült megtalálni, akkor már eredményesen lehet intézkedni. Természetesen a tüneti kezelés is szükséges, ha már előfordult egy probléma. Az ISO 9001 fogalmaival ez azt jelenti, hogy a helyesbítés, nem megfelelő termékek kezelése helyett a helyesbítő tevékenységekre kell fókuszálni.

A gyökér okot csak akkor lehet megtalálni, ha biztosan elég mélyre „ásunk”. Ha egymás után ötször kérdezik meg, hogy miért történt, vagy következett be valami, akkor a tapasztalatok alapján biztosan eljutottunk a gyökér okig. Előfordul, hogy ez már kevesebb lépésben sikerül, azonban soha nem szabad azt az illúziót elfogadni, hogy egyből ismerjük valaminek az okát.

 

A Lean szótár példája jól mutatja a miértek egymásra épülését.

Kérdés	Válasz	Ellenintézkedés (megoldás)
Miért olajos a padló?	Mert az egyik gépből szivárog a folyadék.	Folyadékot feltörölni.
Miért szivárog a folyadék?	Mert az egyik tömítés elhasználódott.	Tömítést kicserélni.
Miért használódott el a tömítés?	Mert nem a megfelelő folyadékhoz lett kiválasztva.	Tömítés típusát megváltoztatni.
Miért nem a megfelelő folyadékhoz választották a tömítést?	Mert azt gondolták, hogy ebben a gépben is olyan folyadék van, mint a többiben a gyártósoron.	Tájékoztatni az érintetteket az új folyadékról.
Miért gondolták, hogy minden gépben azonos folyadék van?	Mert nem mentek ki a sorra az érintettektől megkérdezni.	Genchi genbutsu oktatása.

5 miért alkalmazása (Kosztolányi-Schwahofer, 2012)

 

Az 5W1H módszer szintén problémamegoldó módszer, ami kérdéseket tesz fel, ezek kezdőbetűiből adódik elnevezése is, a „W” azonban nem csak miértet jelent, sőt egy 1 hogyan is megjelenik:

• What (Mi történt?): az esemény leírása, részleteinek és körülményeinek megismerése.
• Where (Hol történt?): az esemény helyszínének leírása, mivel az akár oka is lehet a problémának, azaz más helyszínen és körülmények között más következik be.
• When (Mikor történt?): az esemény ideje, ide értve nem csak az időpontot, hanem az évszakot, műszakot, napszakot; azt hogy hét eleje vagy vége van stb.
• How (Hogyan történt?): annak meghatározása, hogy mi előzte meg az eseményt, mi történt utána, illetve mit tettek a probléma kezeléséért.
• Why (Miért történt?): az okok keresése, ahol alkalmazható az 5 miért módszer.
• Who (Ki érintett a probléma megoldásában?): annak keresése, hogy milyen körülmények vezettek a probléma bekövetkezéséhez és ki vonható be a kezelésbe, helyesbítő tevékenységbe; nem pedig a felelősök személy szerinti keresése.

 

Az alábbi repülőtéri példa egyszerűen mutatja be a módszer hasznosságát:

5W1H alkalmazása

 

Az 5W1H módszer szempontjai bővíthetők a szervezeti igényekhez igazodóan, dokumentációs és kommunikációs eszközeinek megválasztása alapján pedig sok formában lehet találkozni vele a gyakorlatban.

Az 5W2H még egy H-t tartalmaz: How much? (mennyit?), ami a tényezők és hatások számszerűsítésére utal. Ez tekinthető teljesebb modellnek, azonban a második „H” csak később került be, így széles körben elterjedt az 5W1H is.