Bevezetés
Célok
A jegyzet a gazdálkodási mesterszakon tanuló hallgatók számára készült minőségirányítási, termelésmenedzsment és folyamatmenedzsment tanulmányaik támogatásához. Feltételezi, hogy az Olvasó legalább az alapképzésből rendelkezik minőségirányítási és termelésirányítási ismeretekkel, nem tér ki minden fogalom és koncepció magyarázatára.
A jegyzet célja, hogy bevezesse a hallgatókat a lean menedzsment világába, gondolkodásmódjába a minőségmenedzsment szemszögéből vizsgálódva, bemutatva:
- a folyamatos fejlődés értelmezését,
- a Toyota módszer történeti alapjait,
- a Toyota Termelési Rendszer (TPS) minőségügyi elemeit,
- a Toyota-módszer és a lean menedzsment kapcsolatát,
- módszertani és alkalmazási lehetőségeket.
Minőség és lean menedzsment
A minőségirányítás olyan szerteágazó terület, ami évtizedek óta áthatja a vállalatirányítás kutatását és gyakorlatát egyaránt. Felvetései és eredményei megkerülhetetlenek akkor is, ha nem nevesítjük, hogy a minőségirányításról van szó.
Ennek a jegyzetnek nem célja, hogy átfogó ismereteket adjon a minőségirányításról, sőt inkább feltételezi annak ismeretét. Feltételezi továbbá azt az igényt is, hogy az olvasó – hallgató, tanuló és egyben jövőbeli szakember – továbbfejlessze ismereteit úgy, hogy kapcsolatot talál a vállalatirányítás aktuális kihívásaival. Az egyik ilyen aktuális kihívás a lean menedzsment alkalmazási lehetősége.
A XX. század társadalmi és gazdasági fejlődésének tapasztalatai többször rámutattak már a takarékosság szükségességére. Ezt sajnos nehéz összeegyeztetni a gazdasági növekedésre való törekvéssel, jó gyakorlatok azonban minden területen találhatók. Nagyon leegyszerűsítve, a japán kultúrára épülő termelési rendszerek gazdasági sikereinek átültetése a nyugati társadalmakba törvényszerű volt éppúgy, mint néhány évtizeddel korábban a nyugati termelési megoldások japán átvétele.
A lean menedzsment jelenleg reneszánszát éli, gondolata és eszközei azonban nem újak, Nyugat-Európában és az USA-ban az 1980-as években volt népszerű, az 1990-es évek elején Magyarországon is voltak alkalmazási kísérletek, az alapjaiban lassan átalakuló gazdasági és társadalmi rendszerben azonban igazis sikereket nem lehetett elérni. A nemzetközi cégek betelepülése az elmúlt 10-15 évben ismét megteremtette a lehetőséget (termelési tömegszerűségben, szakmai tudásban és financiálisan is) a kutatások folytatására, a 2008-as válság pedig új lendületet adott a takarékosságnak.
Szándékosan nyitva maradt eddig az a kérdés, hogy miért a minőségirányítás? A válasz kettős:
- egyrészt azért, mert a takarékosság tekinthető hatásosnak és sikeresnek, ha az nem vevői igények kielégítésének a rovására történik, a módszerek alkalmazása így kézenfekvő,
- azért, mert a minőségirányítás központi gondolata éppúgy a folyamatos fejlesztés melletti elkötelezettség, mint a lean menedzsmenté.
A címben a Toyota módszer hatása kifejezés szerepel, nem a lean menedzsment. Ennek okát a módszertani fejezetig eljutva mindenki beláthatja.
Az anyag jegyzetnek készült, természetesen épít a már publikált szakmai eredményekre, azt rendszerezi. A tanulás során azonban a tapasztalatok szerint inkább zavaró a szövegközi forrás-hivatkozások sokasága, ezért azokat elhagytam. A forrásokat, amelyek a téma iránt érdeklődők számára további olvasmányt is nyújtanak, külön jegyzék sorolja fel.