Beszállítói értékelés lean szemmel

A lean menedzsment a veszteségek kiküszöbölésére törekszik, amelyek kialakulásában (és megelőzésében) fontos szerepe van a beszállítóknak is. Megvizsgálva a fent bemutatott értékelési szempontokat, az ISO 9001 követelményeit és ISO 9004 útmutatását, belátható, hogy a beszállítók kiválasztására és értékelésére tett lépések csak közvetetten szolgálják a lean menedzsment céljainak elérését. Alapvetően szervezeti sajátosságokat és képességeket állítanak a középpontba. A vonatkozó minőségirányítási alapelv a fő szállítók azonosítását és kiválasztását hangsúlyozza, az ISO 9001 a szervezeti követelményeknek való megfelelést írja elő. Az ISO 9004-ben jelenik meg, hogy számításba kell venni a hozzájárulást a szervezet tevékenységeihez.

Elméletileg nincs probléma és a fenti indokok látszólag csak a megfogalmazáson való lovaglást jelentik: hiszen ha a folyamatok és kapcsolataik egyértelműen meghatározottak, a feladatok és felelősségek tisztázottak, akkor a szervezeti követelmények a gyártás és működés követelményei is. A gyakorlatban azonban torzulásokkal kell számolni:

• Az eltérő ismeretek és érdekek miatt az információk torzulnak a szervezeten belül, így még akkor is eltérhet a beszállítóval szembeni követelmény a folyamatok követelményeitől, ha annak forrását megfelelően választották meg (például a gyártást kérdezték meg arról, hogy mire, mikor, hogyan van szükség). A torzulás logikájának vázlatát a 2. ábra foglalja össze.
• Különböző döntéshozatali csapdákkal kell számolni a vezetőség részéről, például egyik vagy másik partner szubjektív okokból (szimpátiából) kiemelése vagy háttérbe szorítása, a gyors döntéshozatal kényszere stb. miatt.
• Az értékelés során nagymértékben építenek múltbeli adatokra és tapasztalatokra, ami nem garancia a jövőre nézve.
• A szervezetek jelentős részénél az értékeléshez minősítései rendszert is kapcsolnak, ami néhány kategóriába sorolja a partnerszervezetek körét. Ha a minősítésre csak azért kerül sor, mert a minőségirányítási szabályzat azt előírja, akkor hatékonysága megkérdőjelezhető.

 

Információ és anyagi áramlás szereplőinek szétválása

 

A lean menedzsment előnyeinek eléréséhez arra van szükség, hogy az értékelés ne (csak) átfogó legyen, azaz szervezet egészét vagy általánosságban a képességeket vizsgáló, hanem az adott értékáramokhoz kapcsolódjon. A szervezeti aspektusú értékelés alapján hozott döntések csökkentik a kockázatokat, azonban nem elvárható mértékben. A hatékonyság attól függ, hogy mennyire „gyakorlatiasan” sikerül az értékelési szempontokat kiválasztani, milyen az értékelés eljárása (időszerűsége) és annak háttértámogatása. Mindenre kiterjedő, átfogó megoldást azonban nem tud minden szervezet működtetni, sőt az is előfordulhat, hogy a beszállító minden értékelési szempont szerint kiváló (stabil pénzügyi háttérrel, jó referenciákkal, kiváló gépekkel és emberekkel stb. rendelkezik), azonban még ez sem garancia arra, hogy az adott feladathoz beszállított termékével, szolgáltatásával hozzájárul vevői szükségletek kielégítéséhez. A kockázatkezelés fogalmait használva: az alapos átfogó értékelés alapján hozott objektív döntések esetén is marad kockázata annak, hogy a beszállító nem tud majd teljesíteni.

 

A beszállító nem megfelelő teljesítés kockázata akkor minimalizálható, ha két feltétel teljesül:

• a szervezet valóban partnerként kezeli a beszállítót, amit tükröz a kommunikáció és az összeegyeztethető célok kitűzése,
• a beszállítók kiválasztásánál és értékelésénél nem csak a múlt és az általános tapasztalatok alapján döntenek, hanem konkrét feladatokhoz kapcsolódóan vizsgálják meg a folyamatok összekapcsolását értéklánccá.