A minőségbiztosítás 7 eszköze

Az aktív minőség-ellenőrzés „korszakában” kezdték el használni azokat a statisztikai alapú eszközöket, amelyek segítenek a termelés nyomon követésében és a termékkel vagy termeléssel kapcsolatos problémák megismerésében. A vonatkozó adatok összegyűjtése közvetlenül még nem segíti a szükséges vezetői döntések megoldását: szükséges az adatok csoportosítása, további segítséget pedig az eredmények vizualizációja nyújt. Ezek az eszközök kiegészítve az oksági vizsgálatokkal a minőségbiztosítás hét eszközét jelentik. Szokták 7 régi eszköz, vagy 7 klasszikus eszköz néven is említeni, ami már utal arra, hogy új eszközök is megjelentek a későbbiekben.

A minőségbiztosítás 7 eszköze a minőségjavítást célozza meg, a termelésre fókuszálva. Az eszközök:

• adatgyűjtő lap,
• hisztogram,
• korrelációs diagram,
• Pareto diagram,
• Ishikawa (ok-hatás) diagram,
• folyamatábra,
• ellenőrző kártya.

A hét eszközt egymással szisztematikus összefüggésben kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vezetés releváns döntéstámogató információhoz jusson.

A minőségbiztosítás 7 eszközének kapcsolata

Minőségi szempontok alapján segít rendszerezni jelenségeket. A selejtes termékek vizsgálatánál például jól használható arra, hogy a selejtté válás különböző megnyilvánulásainak gyakoriságát (karcos, törött, kopott, lötyög stb.) összesítik. Más adatgyűjtő lapok is elképzelhetők a termék és folyamat igényeihez igazodóan, lényeges közös vonása azonban minden megoldásnak az, hogy valamilyen kitüntetett szempont szerint csoportosít jelenségeket.

Adatgyűjtő lap

Oszlopdiagram, ami osztályközökbe rendezetten, skálázott tulajdonságokat grafikusan ábrázol. A hisztogram felfogható a folytonos valószínűségi változók sűrűségfüggvényének becsléseként, alakjából következtetni lehet a folyamatok lefutására. Nem ad választ a jelenségek okaira, viszont egyértelműen láthatóvá teszi a tervezettől való eltérés jelenlétét a rendszerekben. Jól használható például kozmetikumok töltőtömegének eloszlásának vizsgálatakor, az iskolai osztályzatok alakulásának átfogó bemutatására, vagy a ruhaiparban különböző méretű ruhák eladásának vizsgálatához (ezzel a következő időszak termelési tervének kidolgozásához).

Hisztogram

Összefüggések kimutatását segítő pontdiagram, ami két számszerűen mérhető tényező mentén ábrázol jelentségeket. Kimutathatók vele tendenciák, összetartozó elemek és kilógó értékek is. Nem ad választ az együttmozgás okaira, azonban segít abban, hogy kijelölje a vizsgálat területét. Használható például a munkaráfordítás és a hibák száma közötti összefüggés vizsgálatához, így rámutathat, hogy a túlmunka aránytalanul növeli-e a hibázást. A vevőelemzéseknél a vásárlási gyakoriság és a jövedelemszint kapcsolatán túl számos más területen is alkalmazható.

Korrelációs diagram

A problémák elemzésére szolgáló módszer. Az ún. 80-20 szabályon alapszik, amely szerint a problémák 80%-a mögött a kiváltó okok 20%-a áll. Tehát ez alapján érdemes rangsorolni az okokat, és először a lényeges 20%-kal kell foglalkozni, mert e problémákkal a jelenségek nagy része elkerülhető. Ha javító intézkedéseket foganatosítanak, akkor a Pareto elemzés megismétlése lehetővé teszi a javítás eredményességének megítélését. Az elemzés sikerének kulcsa a „kategóriák” célszerű, szervezetre és tevékenységre jellemző meghatározása.

Pareto diagram

Egy adott probléma ok-okozati összefüggéseit több szinten, szisztematikusan mutatja be egy hal csontvázáshoz hasonló ábrán. A fő szálkák jellemzően az ember, a gép, a módszer, a mérés és az anyag, azonban elterjedt megoldás, hogy minden problémához egyedileg definiálják ezeket a tényezőket. A hal fejében jelenik meg a probléma, a jelenség.

Az Ishikawa diagram olyan vizuális eszköz, ami segít megérteni az ok-okozati viszonyokat, a javítási folyamat azonban soha nem ennek felrajzolásával kezdődik, hanem a tényezők összegyűjtésével. Másképpen fogalmazva nem a halszálkákat kell feltölteni oda illő okokkal, hanem egyéb kreatív technikák segítségével listát készíteni a lehetséges okokról, majd azokat kategorizálni.

Ishikawa diagram (Heidrich, 2006)

A folyamatábrázolás a termelési vagy egyéb folyamatok vizuális megjelenítésére alkalmas diagram. Célját tekintve különböző tartalommal és részletezettséggel jelenhet meg. Egyértelmű jelöléseket (módszertant) használva segít a tevékenységeket és kapcsolataikat gyorsan áttekinteni, sőt a változások is nyomon követhetők vele. Széles módszertani bázist vonultat fel a Microsoft Visio szoftvere, az üzleti folyamatmodellezés világában pedig uralkodónak tekinthető az ARIS módszertan és szoftvercsalád.

Folyamatábrák

A folyamtok kiválasztott paramétereinek időbeli alakulását leíró eszköz, amit jellemzően vonaldiagram formájában jelenítik meg. Szerepét tekintve a hisztogramhoz hasonló, azonban az ellenőrző kártyákkal a folyamat „menet közben” szabályozható. Az ellenőrző kártyák speciális fajtái a statisztikai folyamatszabályozás (SPC – Statistical Process Control) alappillérét jelenti. Az alábbi ábra egy „alap” kártyát mutat, ami az adatok gyűjtésére és ábrázolására fókuszál, ezt lehet kiegészíteni egyéb információval, többek között az elfogadásra és beavatkozásra vonatkozó határok jelölésével.

Ellenőrző (nyomon követő) kártya sémája