Néhány meghatározó személy eredményei mentén tekintjük át a minőségirányítás fejlődését. Az áttekintés nem teljes körű, célja az, hogy bemutassa a fejlődési folyamat során a súlypontok áthelyeződését.

Taylori elvek

Taylor gyártásirányítási filozófiája szerint az ipari termékek gyártásának irányítása egy piramishoz hasonlítható. Ez a tömegtermelés tipikus irányítási szisztémája.

A piramis csúcsán helyezkedik el a „főnök" aki a gyártási folyamatot megtervezi. Alatta foglalnak helyet az üzemvezetők (esetleg a mesterek), akik a munkások tevékenységét irányítják. A munkások a piramis alsó fokán helyezkednek el és feladatuk az, hogy gondolkodás nélkül (mechanikusan) elvégezzék a rájuk kiszabott tevékenységeket.

A gyártósorok végén műszaki ellenőrök ellenőrizték a végtermékek minőségét. Az ellenőrzés célja a selejtek kiszűrése volt. A selejtet okozó munkást megfenyítették, esetleg állásából kirúgták.

Vezetői szintek 

Statisztikai alapú minőség

Az 1920-as és 30-as évekre olyan méreteket öltött a termelés, különösen az Amerikai Egyesült Államokban, amelyek új megoldásokért kiáltottak a minőség biztosításával kapcsolatban. A kulcs a statisztika lett.

A statisztika minőségügyi alkalmazása Stewhart és Deming nevéhez kötődik. Az alapgondolat az, hogy a teljes termelés egy részét (minta) kiemelve is következtethetünk a termék és a termelés megfelelőségére.

A statisztikai eszközök alapján a gyártási folyamat fejleszthető (arra törekedni is kell!), ami végső soron a vevői elégedettség fokozását is eredményezi.

Stewhart és Deming elképzelései a II. Világháború után értek be igazán. A szakmai eszköztár rendelkezésre állt, Japán pedig kiváló lehetőséget adott alkalmazásukra. A japán tudósok és mérnökök szövetsége (JUSE) amerikai szakembereket hívott meg a szigetországba azzal a céllal, hogy segítsenek a háborúban tönkrement japán ipar felújításában.

A mintavétel, átlag és szórásszámítások, eloszlásvizsgálatok klasszikus eszközein túl a szakemberek több olyan látványos eszközt is kifejlesztettek a termelés minőségbiztosításának támogatására, amelyek mára túlnőttek azon. A marketing, logisztika, stratégiai menedzsment területén is használatos például a halszálka-diagram. Más eszközök viszont éppen abban az időben kerültek be a minőséges eszköztárba (pl. Pareto-elemzés).