Zéró hiba megközelítés

iDevice ikon Tananyag
Crosby megalapította a minőségirányítással foglalkozó oktatási intézményt, amelyet az amerikai ipar vezető egyéniségeinek ezrei abszolváltak. Crosby szerint a termelés folyamatában csak két hibaforrás létezik:
  1. A dolgozók hiányos ismeretei vagy hiányos képzésük.
  2. A dolgozók figyelmetlensége a gyártási folyamat során.

Kifejlesztette Do It Right First Time (Elsőre jót gyártani) és a Zero Defect (Nulla hibaszám a gyártási folyamat során) elnevezésű programjait. Ha a dolgozó tudja, mit és hogyan kell csinálnia, és ha érdekli is a munka, nem követhet el hibát.

Crosby nevéhez fűződik továbbá az 1-10-100-as szabály.

 

1-10-100 szabály

A szabály értelmében nem mindegy, hogy mikor fedezzük fel a selejtet ill. mikor távolítjuk el a selejtet okozó hibát: Ha a hibát már a hiba keletkezésének helyén észrevesszük, akkor a hiba eltávolítása nem kerül többe, mint annak a költségnek az 1% -a, amit a vásárló által megvásárolt termék kijavításába kellene fektetnünk.

 

  • Ha a termékhibát a gyártósor elhagyása után, de még a gyáron belül vesszük észre, akkor a javítási költségek kb. a 10-szeresét teszik ki annak a költségnek amit a javításba fektetünk, akkor amikor a hibát már annak keletkezése helyén észrevettük.
  • A piacra dobott hibás termék (selejt) javítási költsége az előzőnek (amikor a hibát annak keletkezése helyén észrevettük és kijavítottuk) akár 100-szorosa is lehet, az időveszteségről és az erkölcsi károkról, a hitelvesztésről nem is szólva.
  • Ha észrevesszük, hogy a diák nem sajátított el egy leckét, azonnal pótoltassuk azt be vele, pl. korrepetálással. Egy-két óra korrepetálás a diák, ill. a szülő számára sokkal olcsóbb lesz, mintha csak a témakör lezárása után vesszük észre, hogy a diák nem tanult.
  • A legrosszabb a helyzet akkor, ha az év végi vizsgáztatáskor derül ki az, hogy a diák egész évben nem tanult. A tanévismétlés nagyon drága!


A minőség tehát a tömegtermelés korszákban is jelentősen függ az embertől. Természetesen a technológiai sajátosságok javítása nélkül a fejlődés nem képzelhető el, a kutatók és az alkalmazók rendre arra jutottak, hogy az emberi tényezőbe be kell fektetni!