Zéró hiba megközelítés

- A dolgozók hiányos ismeretei vagy hiányos képzésük.
- A dolgozók figyelmetlensége a gyártási folyamat során.
Kifejlesztette Do It Right First Time (Elsőre jót gyártani) és a Zero Defect (Nulla hibaszám a gyártási folyamat során) elnevezésű programjait. Ha a dolgozó tudja, mit és hogyan kell csinálnia, és ha érdekli is a munka, nem követhet el hibát.
Crosby nevéhez fűződik továbbá az 1-10-100-as szabály.
1-10-100 szabály
A szabály értelmében nem mindegy, hogy mikor fedezzük fel a selejtet ill. mikor távolítjuk el a selejtet okozó hibát: Ha a hibát már a hiba keletkezésének helyén észrevesszük, akkor a hiba eltávolítása nem kerül többe, mint annak a költségnek az 1% -a, amit a vásárló által megvásárolt termék kijavításába kellene fektetnünk.
- Ha a termékhibát a gyártósor elhagyása után, de még a gyáron belül vesszük észre, akkor a javítási költségek kb. a 10-szeresét teszik ki annak a költségnek amit a javításba fektetünk, akkor amikor a hibát már annak keletkezése helyén észrevettük.
- A piacra dobott hibás termék (selejt) javítási költsége az előzőnek (amikor a hibát annak keletkezése helyén észrevettük és kijavítottuk) akár 100-szorosa is lehet, az időveszteségről és az erkölcsi károkról, a hitelvesztésről nem is szólva.
- Ha észrevesszük, hogy a diák nem sajátított el egy leckét, azonnal pótoltassuk azt be vele, pl. korrepetálással. Egy-két óra korrepetálás a diák, ill. a szülő számára sokkal olcsóbb lesz, mintha csak a témakör lezárása után vesszük észre, hogy a diák nem tanult.
- A legrosszabb a helyzet akkor, ha az év végi vizsgáztatáskor derül ki az, hogy a diák egész évben nem tanult. A tanévismétlés nagyon drága!
A minőség tehát a tömegtermelés korszákban is jelentősen függ az embertől. Természetesen a technológiai sajátosságok javítása nélkül a fejlődés nem képzelhető el, a kutatók és az alkalmazók rendre arra jutottak, hogy az emberi tényezőbe be kell fektetni!