Vezetés szerepe

A vezetői szerepkör a minőségirányításban kiemelt jelentőségű. Tevékenységük sokrétű. Ők viselik a felelősséget a szervezet sikeres működéséért a vevők, az alkalmazottak és a tulajdonosok felé. Ők választják meg a piacokat, ahol a működni fognak, ők szerzik meg a termeléshez-szolgáltatáshoz szükséges erőforrásokat. Finanszírozási forrásokat biztosítanak és ellenőrzik a működés hatékonyságát, a sikeresség mértékét, mely alapján javító beavatkozásokat indítanak. Ezek mellett személyes példamutató szerepet töltenek be, melyek együttesen sajátos képességeket és készségeket követelnek meg tőlük.
A vezetők kettős szerepkört töltenek be: vezetők (leaderek) és menedzserek. Első szerepkörük a rendszerek javítását célozza meg, azt, hogy megfelelő dolgokat cselekedjenek. Menedzserként az eredmények eléréséért felelnek, másképpen azért, hogy a dolgokat jól cselekedjék.
A folyamatos javítás követelményéhez való alkalmazkodás körülményeinek megteremtését a vezetők azzal teremthetik meg, hogy az alábbi hat kérdésre kialakítják a válaszokat:
- Miért létezünk, mi a célunk (Küldetés megfogalmazása)
- Milyenek leszünk a jövőben (Látomás, Jövőkép megfogalmazása)
- Miben hiszünk, és mi az, aminek a betartását mindenkitől elvárjuk? (Értékek meghatározása)
- Milyen irányelveket mutatunk a szervezetünkben dolgozóknak ahhoz, hogy milyen módon nyújtsák a termékeket és szolgáltatásokat a vevőknek? (Üzletpolitika meghatározása)
- Melyek azok a rövid és hosszú távú eredmények, melyek képessé tesznek minket arra, hogy beteljesítsük küldetésünket és valóra váltsuk látomásunkat? (Célok, célkitűzések megfogalmazása)
- Hogyan fogunk haladni látomásunk felé és beteljesíteni céljainkat és célkitűzéseinket (Módszertan meghatározása)
A kérdések kézenfekvőnek és egyszerűen megválaszolhatónak tűnnek, azonban a gyakorlatban összetettek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a vevők kegyeiért nem csak a mi szervezetünk áll versenyben.
A jövőkép, küldetés és értékek meghatározása hosszú távra szóló vezetői feladat. Kidolgozásuk során alapvető hiba, ha azt a valóságtól elrugaszkodva teszik meg. A vezetésnek biztosítania kell továbbá, hogy megfelelő körben ismertté is válhassanak. Általában írásban is deklarálják őket (küldetés-nyilatkozat, etikai kódexek stb.), ez önmagában azonban nem elég. Csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha minden érintett megismeri, megérti és magáénak is érzi azok tartalmát.
A vezetői szerepkör fontos kérdése az elkötelezettség kialakítása és fenntartása. A személyes példamutatásnak nem csupán papíron és hangokban kell megjelenni, hanem a cselekedeteikben is. Ha a vezetés „bort iszik és vizet prédikál", akkor rövid távon elveszítik a dolgozók a beléjük vetett bizalmat, ami visszaveti a TQM fejlődését. Az elkötelezettség területei az alábbiakban foglalhatóak össze:
- hosszú távú perspektíva megőrzése a rövid távú nyomás alatt is;
- vevői szükségletek középpontba állítása;
- annak tudatosítása, hogy míg egyes területeken a haszon azonnal mérhető, máshol azonban kitartó, akár többéves munka szükséges hozzá;
- annak hangsúlyozása, hogy a folyamatok javítása éppolyan fontos, mint az eredmények elérése;
- pénzügyi források képzése a TQM bevezetésére;
- a TQM feltételeinek megfelelő bérezési, elismerési, jutalmazási és előléptetési rendszer bevezetése;
- az alkalmazottak bevonásának, partneri kapcsolatok kiépítésének előmozdítása;
- partneri viszony megteremtése a szállítókkal a kölcsönös haszon reményében;
- példakép-szerep betöltése.
A jó vezető jellemzői, hogy:
- döntéseit adatokra alapozza,
- erőforrásként, edzőként, segítőként áll alkalmazottai mellett,
- aktívan bekapcsolódnak a folyamatba,
- elkötelezettségre nevel,
- mindenkiből a lehető legjobbat hozzák ki, személyes fejlődésre buzdít,
- tud köszönetet mondani.