Audit-típusok
Tananyag
Az audit egy átfogó fogalom, túlmutat a minőség- és környezetirányítás, vagy az ISO szabványok világán. Lényege, hogy bizonyítékok gyűjtésével és objektív értékelésével vizsgálja bizonyos kritériumok teljesülését. Az audit lehet teljes körű, amikor minden vonatkozó követelményt megvizsgálnak, vagy részleges, amikor speciálisan egy-egy terület képezi az audit tárgyát (például: raktározás auditja, dokumentációs rendszer auditja, reklamációkezelés auditja, stb.)
Az audit tárgya, célja és végrehajtója alapján többféleképpen csoportosítható.
Tananyag
Az audit tárgya alapján megkülönböztetünk:
-
termékaudit: egy adott termékkel (szolgáltatással) szemben támasztott követelmények teljesítésének megállapítása,
-
eljárásaudit (folyamataudit): egy folyamatra vagy eljárásra vonatkozó kritériumok teljesülésének megállapítása,
-
rendszeraudit: a menedzsment-rendszerre vonatkozó követelmények teljesülési fokának megállapítása,
-
személyaudit: egy személy tudásának, képességeinek és/vagy tulajdonságainak vele szemben támasztott követelményeknek megfelelését vizsgálja.
Tananyag
Az audit végrehajtója - ezen keresztül pedig célja - alapján három audittípus különböztethető meg:
-
Első fél általi audit (belső audit): saját rendszeren, eljáráson vagy terméken végzett audit.
-
Második fél általi audit: külső fél általi audit, általában beszállítói audit formájában. Célja, hogy valamely (üzleti) partner termékének, folyamatainak vagy irányítási rendszerének alkalmasságát megállapítsa. A beszállítói auditálás sajátossága, hogy egy szervezet párhuzamosan lehet auditáló és auditált (természetesen külön folyamatokban), hiszen saját beszállító partnereinek vizsgálata mellett őt is ellenőrizhetik beszállítóként.
-
Harmadik fél általi audit: olyan, független testület által végzett értékelés, melynek célja annak meghatározása, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően került-e dokumentálásra és bevezetésre.
Tananyag
A minőségirányítási rendszerek kiépítési és tanúsítási folyamata mentén az auditok közös vonása, hogy a vonatkozó szabványnak való megfelelés mértékét állapítja meg. Megkülönböztetjük az alábbi típusokat (részben átfedésben a fent tárgyaltakkal):
-
Belső audit: a szervezet által saját rendszerén, belső auditorral lefolytatott eljárás. Belső auditra sor kerül a tanúsítás előtt is, továbbá utána rendszeresen.
-
Előaudit: opcionális lehetőség, ahol a tanúsítandó szervezet kérésére külső szereplő vizsgálja meg a követelmények teljesülését. Célja, hogy feltárja az esetleges hiányosságokat, pontatlanságokat még a tanúsítási folyamat előtt.
-
Tanúsítási audit: tanúsító szervezet által végzett audit, célja a tanúsítvány kiadhatóságának megállapítása. Megfelelés esetén az auditcsoport javaslatot tesz a tanúsítvány kiadására.
-
Felülvizsgálati audit: éves rendszerességgel, tanúsító szervezet által végzett audit, melynek célja megvizsgálni a menedzsment-rendszerrel szembeni követelmények folyamatos teljesülésének megállapítása. A tanúsított szervezet kérésére kerül sor a felülvizsgálati auditra, legkésőbb a tanúsítás évfordulójának napján. Ha nem kerül rá sor, a kiadott tanúsítvány érvényét veszti.
-
Megújító audit: hároméves rendszerességgel, a tanúsított szervezet kérésére sorra kerülő audit, melynek oka, hogy a tanúsítvány határozott időre kerül kiadásra.