A KÖRNYEZETBARÁT IRODA
A környezetbarát iroda környezeti-fenntarthatósági, munkaegészségügyi és
ergonómiai szempontok alapján megtervezett és működtetett munkahely, amely
lehetőségek szerint anyag– és energiatakarékosan üzemel.
A környezetbarát iroda jelleget figyelembe kell venni az iroda fizikai
kialakítása és a működési folyamatok megtervezése és végrehajtása során.
A környezetbarát iroda az alábbi területekre különös hangsúlyt fektet:
ˇ papírfelhasználás
ˇ irodai „aprócikkek”
ˇ számítógépek és számítógépes munkahelyek kialakítása
ˇ másológépek és nyomtatók használata
ˇ bútorok és iroda-berendezés
ˇ energiatakarékosság lehetőségei
ˇ takarítás és tisztítószerek.
Vannak az irodai működésnek befolyásolható tényezői és olyanok, amelyekre az ott
dolgozóknak nincs ráhatása. Más szempontból fizikai és pszichológiai tényezőket
kell elkülöníteni.
Fizikai tényezők például az épület, az elektromos hálózat, a kommunikációs
hálózat, a számítógépek, azaz általában az infrastrukturális és
munkafelszerelések köre. Ezek kiépítése és fenntartása nem intézeti hatáskörben
van, a Miskolci Egyetem, ritkábban a karok biztosítják őket. Az eszközöknek egy
szűk köre az, amiről szűkebb körben lehet dönteni. Korábban – amíg a
centralizált beszerzési rendszer működött – mennyiségi döntéseket lehetett
hozni, minőségieket lényegében nem.
A pszichológiai tényezők a rendelkezésre álló források felhasználási minőségével
kapcsolatosak. A dolgozók hozzáállása, szokásai nagyban meghatározzák az
eredményeket. A világítás vagy a nyomtatók kikapcsolása, önmérséklet a különböző
anyagok kinyomtatásában kézenfekvő, de nem egyszerűen megvalósítható elemek.
Általában igaz az a két megközelítés, miszerint:
ˇ ha nem veszik észre, akkor nincs baj a pazarlásból
ˇ ha más pazarolhat, akkor nekem is megengedett
kontroll és önkontroll nélkül a javítás ellehetetlenülhet.
Klíma: A klimatikus viszonyok alapvető hatással vannak az emberi élettani
folyamatokra. Normális körülmények között a szervezetben zajló oxidációból eredő
hőtermelés és hőleadás között egyensúly van. Ha az egyensúly felborul, akkor
kellemetlen közérzet, nagyobb eltérés esetén rosszullét jelentkezik. Arra kell
tehát törekedni, hogy az egyensúly, vagy ahhoz közeli állapot tartósan
fennmaradjon.
A helyiség klímáját az alábbi tényezőkkel lehet jellemezni:
ˇ levegő hőmérséklete (ún. száraz hőmérséklet);
ˇ levegő relatív nedvességtartalma;
ˇ levegő áramlási sebessége;
ˇ környező felületek hőmérséklete és hősugárzása.
A nedvességtartalom olyan kritikus tényező, ami jelentősen befolyásolja a
klímaérzetet. Nyári melegben a párásabb levegőt érezzük fülledtebbnek,
kellemetlenebbnek. A légmozgás mérsékli a hőérzetet, így magasabb hőmérséklet
mellett is lehet kellemes (vagy legalábbis elviselhető) a klíma. Gazdaságossági
szempontból a légmozgás biztosítása lényegesen olcsóbban megoldható
(ventillátorral, huzattal), mint a hűtés (légkondicionálás). Sok ember azonban
szenved a légmozgás kellemetlen hatásaitól (fej- és fülfájás), így nehéz
mindenki számára megfelelő megoldást kialakítani.
Megvilágítás: A fény és megvilágítás az ember számára legalább további két
szempont miatt fontos:
ˇ a látás révén jutunk a legtöbb információhoz környezetünkből, amihez megfelelő
megvilágítottság szükséges.
ˇ a természetes fény közérzetjavító hatású. Kutatások bizonyítják, hogy annak
hiányában az emberek depressziósak lesznek.
A megvilágítás mértékén (erősségén) és típusán túl a színeken keresztül is hat
az emberre. A színek segítenek tájékozódni, eligazodni és sztenderd
információkat adhatnak (például a közlekedési jelzésekben a piros tilost
jelent). Munkahelyi vizsgálatok során figyelembe kell venni pszichológiai
hatásukat is. Néhány hatás:
ˇ vörös: serkenti az idegrendszer működését, jó hatással van a vérkeringési
zavarokra és a kedélybetegségekre
ˇ citromsárga: serkenti az agyműködést, ugyanakkor nyugtatóan hat az
idegrendszerre
ˇ narancssárga: növeli a pulzusfrekvenciát, serkentően hat az érzelmekre
ˇ zöld: csökkenti a vérnyomást, tágítja a vérereket, álmosító, nyugtató hatású
ˇ kék: csökkenti a pulzus és a légzés ütemét is, valamint csillapítja a
fájdalomérzetet és a lázat
ˇ fehér: könnyen káprázást okoz, ezért alkalmazására fokozottan ügyelni kell
ˇ fekete: nagy megvilágítási igényű és lehangoló, depresszív hatású.
Természetes és mesterséges megvilágításra egyaránt szükségünk van. Törekedni
kell előbbi részarányának fokozására, azonban a túl sok vagy rossz irányból
érkező fény ellen védekezni kell árnyékolással. Speciális jelenség a káprázás,
ami az erős fényforrás vagy annak visszavert képe a látómezőben. Védekezni
ellene a fényforrások helyes elhelyezésével, matt felületek és indirekt
világítás alkalmazásával lehet.
A mesterséges megvilágítás lehet általános vagy helyi. Az általános megvilágítás
feladat, hogy egyenletes szórt fénnyel lássa el a helyiséget, zavaró árnyékok és
káprázás nélkül. Lényegében a természetesen megvilágítás helyettesítője vagy
kiegészítője. A helyi megvilágítás speciális, precíz feladatok fényigényét
hivatott biztosítani. Igény szerint állíthatónak, áthelyezhetőnek kell lennie a
lámpatestnek.
Zajok: A hang fizikai fogalomként az észlelő tudatástól függetlenül létező
hangjelenség, élettani és pszichológiai fogalomként pedig a hangérzetet és
hangélményt fejezi ki. Keletkezése alapján a hang rezgés, ami rugalmas közegben
terjed tova.
Az akusztika (hangtan) kiterjedt tudományág, bemutatása lényegesen meghaladja a
környezetbarát iroda elemzésének kérdéseit. Az értékelések szempontjából a
hallható hangoknak van kiemelt szerepe, így azokra koncentrálok. A hallható
hangok frekvenciája 16 Hz és 16kHz közötti, intenzitása pedig 1pW/m2 és 1 W/m2
közötti. Ezek átlagos értékek, az egyes embereknél például egészségi állapot
függvényében ettől eltérő lehet.
A hangok élettani hatása alapján a zenei hangokkal és a zajokkal kell kiemelten
foglalkozni. Előbbi hatását mai napig nem tisztázták teljesen a kutatók.
Kísérleteket végeztek arra, hogy a munka közben hallgatott zene milyen hatással
van a teljesítményre. Olyan munkák során, ami nem igényelt fokozott
koncentrációt kis mértékű javulást tapasztaltak, egyébként inkább romlást. A
zajok szerepe fontos a munkavégzésben: szakmai közléseket, utasításokat juttat
el a dolgozóhoz, felhívja a figyelmet valamilyen veszélyre vagy például egy
berendezés helytelen működésére. Ráadásul – a vizuális információkkal szemben –
akkor is érzékeljük, ha figyelmünk nem a forrásra irányul.
Élettani szempontból jellemzően a zajok negatív hatásával kell számolni, a
vegetatív idegrendszerre, és a hallószervre hat az alábbi módokon:
ˇ a zajos környezetben végzett munka figyelmet von el, szervi és szellemi
fáradtsághoz vezet, ami a teljesítmény csökkenésével jár
ˇ 65 dB (tartós) hangerősség már hat az életjelenségekre: megváltozik a
keringés, csökken a vérnyomás és a pulzusszám;
ˇ tartós inger esetén a hallószerv alkalmazkodik, így az inger által kiváltott
érzet csökken, más megközelítésben ugyanolyan érzet hatásához magasabb inger
lesz szükséges
ˇ rövid idejű kitettség esetén a hallószerv regenerálódni képes, hosszabb ideig
zajban végzett munka azonban a Corti-szervet károsítja visszafordíthatatlanul.
Energiafelhasználás: A Miskolci Egyetem irodáiban a legjelentősebb tényezőnek és
problémának az energiafelhasználás tűnik. Az energiafogyasztás – nem csak az
elektromos energiáé – hozzátartozik az irodák működtetéséhez. Sok esetben
előfordul, hogy:
ˇ nincs ráhatásunk az energiafogyasztásra
ˇ korábbi (beruházási) döntéseink hosszú időre meghatározzák lehetőségeinket
ˇ Más területeken azonban törekedhetünk arra, hogy takarékosan bánjunk a
rendelkezésünkre álló forrásokkal. Gyakoriak a bekapcsolva hagyott gépek, az
állandóan és szükségtelenül működő világítás és a klímaberendezések is.
A környezetbarát iroda programok során fel kell tárni a releváns
energiaforrásokat, azok felhasználását és felhasználás gazdaságosságát.
Irodaszerek, papír: Manapság nincs is olyan termék, amely valamilyen formában ne
kötődne a papírhoz, címke, árcédula, akció, csomagolás vagy egyéb más területen.
Ez mind papír-felhasználási terület. A hazai, nem teljesen elhanyagolható
papírgyártás mellett a papírigények kielégítésében, mint ahogy régebben, ma is
nagy jelentősége van a papírimportnak.
Manapság nincs is olyan termék, amely valamilyen formában ne kötődne a papírhoz,
címke, árcédula, akció, csomagolás vagy egyéb más területen. Ez mind
papír-felhasználási terület. A hazai, nem teljesen elhanyagolható papírgyártás
mellett a papírigények kielégítésében, mint ahogy régebben, ma is nagy
jelentősége van a papírimportnak.
A papírfelhasználás csökkentését minden esetben a beszerzéssel kell kezdeni. Nem
elég egyszerűen csökkenteni a beszerzendő mennyiséget, hanem olyan intézkedések
megtétele szükséges, melyek a felhasználás csökkentésére irányulnak. Támogatni
kell a környezetbarát technológiával újrahasznosított papírokat gyártó
forrásokból történő beszerzéseket, a hazai gyártású papírok beszerzését,
valamint a tranzakciós költségek csökkentése miatt a nagytételes beszerzéseket.
A költségek nyomon követése érdekében szükséges e tételek pontos vezetése
esetleg nyilvánosságra hozatala, jó gyakorlatok bemutatása.
