OTKA PD 71685
2008-2011

A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik

Kutatási terv, koncepció

A környezettudatosságról...

A környezettudatosság fogalma

Csutora és Kerekes [2005], illetve Bakan [2004] rámutatnak, hogy ezek a környezetbarát – és hasonló - jelzők relatívak és számos visszaélésre adnak lehetőséget. Nem mindig konzekvens a mögöttes tartalmuk és a mérési módszertanuk.
A környezettudatosságot - személyekhez és szervezetekhez egyaránt kapcsolhatóan - olyan magatartásformaként tudom definiálni, mely az egyén vagy a szervezet felelős és aktív szerepvállalásán alapul a környezeti problémák megoldásával kapcsolatosan. A környezet tágabb értelmezése szerint a természeti környezeten túl ide értve a társadalmi viszonyokat és a gazdasági érdekeket is, a környezettudatosság a fenntarthatóság megvalósítását megalapozó magatartásforma.
Szervezeti környezetben a környezettudatosság – statikusan - a környezeti menedzsment színvonal-mutatójaként fogható fel. Dinamikusan értelmezve viszont egy többdimenziós intézményként fogható fel, mely tartalmazza az aktív és felelős szerepvállalás hátterét és indítékait is. Összetevőit az alábbi ábra mutatja.


A környezettudatosság összetevői


ISMERETEK: Az ismeretek magukba foglalják az egyének ismereteit és a szervezet által birtokolt ismereteket. Ezeket megfelelően kezelve szinergikus előnyök érhetőek el. Az ökológiai és a szakmai ismeretek mindennapok során nem elválaszthatók. A szervezeti tudás több a tagokétól. A megszerzett tapasztalatok összességét jelenti, mely változatos formákban nyilvánulhat meg.

ATTITŰDÖK ÉS ÉRTÉKEK: Az attitűdök és értékek a környezettudatosság puha, kulturális tényezői. E területeken több kutatásban is tapasztalatot szereztem.

TÁMOGATÁS: Kulcskérdés, hogy a szervezeti keretek milyen formában tudják támogatni (kikényszeríteni) az egyéni és csoportos eredményeket. Vizsgálati kiindulópontként a szervezeti koordináció eszközei alkalmazhatók. [Bakacsi] [Dobák].

CSELEKVÉSEK: Ha az ismeretbeli, értékrendbeli és támogató komponensek rendelkezésre állnak, még nem biztos, hogy olyan döntések fognak születni, melyek a környezetvédelem értékeinek magas prioritását tükrözik. A konkrét cselekvések kimenetelét eltérítheti a megvalósítás pillanatnyi technikai, időbeli, anyagi korlátai, vagy a profit-érdekek sérülése.



Kiinduló kutatási modell

A környezettudatosság fejlesztése

A szervezetek számára a környezettudatosság fejlesztése összetett kihívás, ami egyéni, csoportos és szervezeti szinten jelenik meg. A környezettudatosság fejlesztésével a pszichológia és a pedagógia részletesen foglalkozik. A hangsúlyt elsősorban az iskolai, illetve az otthoni nevelésre helyezik. A szervezeteknél megnyilvánuló fejlesztés ezeket nem helyettesítheti, viszont kiegészíti. A szervezetek által felvállalt fejlesztés alapvető célja a szervezeti sikeresség támogatása, a fenntarthatósághoz való magasabb szintű hozzájárulás útján.


Az környezettudatosság egyéni szintű fejlesztése

A környezettudatosság egyéni szintű fejlesztésének eszköze a környezeti nevelés. A környezeti nevelés kérdéskörének vizsgálatához a pszichológia, a neveléstudomány és a pedagógia ad segítséget.
A környezettudatosság egyéni szintű fejlesztésének lényege úgy foglalható össze, hogy az nem más, mint a környezeti és társadalmi értékek, és a nekik megfelelő cselekvési-magatartási formák közvetítése az egyének felé, továbbá a magatartásformák rögzítése.
A szervezet feladata a környezettudatosság fejlesztéséhez egyrészt az, hogy megfelelő értékeket és célokat fogalmazzon meg, másrészt pedig a fejlesztéshez szükséges keretrendszert biztosítsa. Természetesen mindezek önzetlen kiépítése és működtetése még a magas szinten környezeti- és társadalmi felelősségvállaló szervezetektől sem várható el. Az értékek és célok olyan megfogalmazása, melyen keresztül a szervezet üzleti eredményei fokozhatóak, közelebb kerülhet a szervezet és annak tagjai is a fenntarthatósághoz.
Meghatározóak a behaviorista pszichológia (Watson, Pavlov, Skinner, Pavlov) eredményei. A kutatók azt vizsgálták, hogy különböző feltételek mellett milyen reakciók válthatók ki az alanyokból. Jelentős eredményeket publikált továbbá Rókusfalvy és Bábosik, akik az alkalmazási kérdésekre is kitérnek.

A környezettudatosság csoportszintű fejlesztése

A csoport szintű fejlesztés vizsgálata és kezelése két okra vezethető vissza:

A fenntarthatóság megvalósítása érdekében az embereket, egyéneket, mint csoportot (is) a környezettudatosság fejlesztésének célterületeként kell kezelni.

A csoportok viselkedésével, és az egyéni magatartásformák változásaival a csoporton belül részletesen foglalkozók körében – a környezettudatosság fejlesztésének szempontjából - kiemelhető Sherif, Griffin, Szakály és Rókusfalvy munkássága.


A környezettudatosság szervezeti szintű fejlesztése

A szervezet egésze – a szinergia révén – több, mint az egyének, vagy akár a fent értelmezett csoportok összessége. A szervezet egy speciális csoport, melyet a „hagyományos” csoportoktól a fenti értelmezésben az önállóság nagyfokúsága és az egységes felelősségvállalás különböztet meg. A környezettudatosság szervezeti szinten a környezeti menedzsment által meghatározott, és eredményei a működési eredményekben mérhetőek.

A környezettudatosság dinamikus értelmezése a szervezeti szint bekapcsolásával válik teljessé. A szervezet adja az attitűdök, értékek, ismeretek és a cselekvések megvalósításának támogató hátterét, melyre az egyén nem, a csoport pedig csak részlegesen képes hatni. A pedagógia az alapvető értékek elsajátítását az enkulturáció, az egyéni viselkedéspozíció kialakítását pedig a szocializáció fogalmával írja le. [Kron, 2000] Mindkettő tanulási folyamat, melyek révén az egyén a szervezet értékeivel azonosul, működésének szerves és hasznos részévé válik.



A pályázathoz megfogalmazott kutatási terv

Kutatási előzmény

2003 óta dolgozom és kutatok a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézeténél. Szintay István, Szakály Dezső, Veresné Somosi Mariann és Heidrich Balázs irányítása és támogatása mellett számos kutatási és tanácsadói projektben vehettem részt. Szakmai-módszertani szempontból kiemelhető a Rendőrségi Kiválósági Modell és a Felsőoktatási Kiválósági Modell kialakítása.
A Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutató Központ (ImKKK) keretei között több tanácsadói jellegű munkát végeztem. Önálló feladatként kidolgoztam a NOHAC (Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter) tag-kiválasztási és auditálási módszertanát, továbbá elvégeztem e módszertanok betanítását. A fentieken túl tapasztalatot szereztem ISO 9001 és 14001 szerinti irányítási rendszerek kialakításában, továbbá csapatépítő tréningek megszervezésében és lebonyolításában.

Doktori kutatásaimat, melynek keretében egy fenntarthatósági célú önértékelési keretrendszert dolgoztam ki, részben egy OTKA (T048849) kutatás alapozta meg. A kutatások kapcsán felállítottam egy modellt a környezettudatosság összetevőinek vizsgálatára. A modellt a disszertációban és több publikációban is megjelentettem, azzal a megjegyzéssel, hogy a téma további kutatásokat kíván.
A kutatások folytatásának fontosságára mutat rá például Csutora, Kerekes és Bakan is műveiben. A „környezetbarát”, „környezettudatos” és más hasonló jelzők visszaélésre is jogot adnak, mivel nincs mögöttük konzekvens mérési és értelmezési módszertan. Munkám során első lépésben a környezettudatosság definíciójára fókuszáltam. Saját empirikus és szakirodalmi eredményeimet, továbbá Láng munkáit, Maloney-Ward és Kerekes-Nemcsicsné kutatásit is felhasználva foglalkoztam a fogalom definiálásával.

A fenitek alapján a környezettudatosságot olyan magatartásformaként tudom definiálni, mely az egyén vagy a szervezet aktív szerepvállalásán alapul a fenntarthatósági problémák megoldásával kapcsolatban. A környezettudatosság ilyen megközelítésben színvonal-mutató, melyhez mérési megoldások kapcsolhatók.
A környezettudatosság „összetevőiként”, tényezőiként az ismereteket (ökológiai és szakmai ismeretek), értékrendet és attitűdöket, a támogató eszközöket, a cselekvési hajlandóságot és a konkrét cselekvéseket határoztam meg. Ezek elméleti és gyakorlati tartalmát publikációimban részletesen kifejtettem. Eredményeim magyarázata során a pszichológiai kérdések kapcsán Rókusfalvy, Aronson, Sherif kulturális vonalon Handy, Schein, Bakacsi, Perrow és Heidrich, a szervezeti-strukturális vonalon Kieser, Dobák, Belbin, Szintay munkáira támaszkodtam.

A környezettudatossággal kapcsolatos eredményeim közvetettek, részben csak elméleti megalapozottságúak. Mindenképpen szükségesnek tartom – a szakirodalmi kutatások folytatásán túl – empirikus vizsgálatok lefolytatását is, melyeket jelen pályázat keretében szeretném elvégezni.


Kutatási célkitűzés

Szakmai célkitűzésem, hogy doktori kutatásaim folytatásaként egzakt módon definiáljam a környezettudatosság fogalmát és annak tartalmát, dimenzióit és összetevőit. Fontosnak tartom továbbá egy fejlődés-orientált mérési szisztéma kidolgozását, továbbá a gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálatát.
A Vezetéstudományi Intézet szempontjából fontos célkitűzésem, hogy az ott folyó szakmai és kutatómunka színvonalát fenntartsam, a tapasztalatokat hasznosítsam, együttműködve a többi fiatal kutatóval kutatási és publikációs területen egyaránt.

A kutatás kivitelezésében és az eredmények felhasználásában egyaránt támaszkodhatok a Vezetéstudományi Intézet személyi, oktatási és technikai hátterére. Lehetőségem van az eredmények tananyaggá formálására is.


A környezettudatosság összetevőinek és mérési lehetőségeinek kutatása
A kutatási alapfeladatok az alábbiakban foglalhatók össze:


A környezettudatosság összetett társadalmi – és részben gazdasági – jelenség, melyet több nézőpontból is lehet vizsgálni. Az eredmények globális szinten manifesztálódnak, ám ehhez aktív részvétel szükséges egészen az egyéni szintig. Véleményem szerint a vizsgálatok során mindkét véglet sajátosságaira figyelemmel kell lenni, hiszen konzekvens megoldás csak úgy születhet, ha megfelelő összhang biztosított. A témát a fogyasztói magatartás oldaláról kívánom megközelíteni, az egyéni szinttől a globális felé haladva.

Az egyéni szint vizsgálata határterület a pszichológiával (különösen a behavioristák: Watson, Pavlov, Skinner) és a pedagógiával (Bábosik, Horváth). Tágítva a fókuszt, a csoportos viselkedésformák vizsgálatával kapcsolatban a fenti szakterületeken túl a vezetés- és szervezéstudományok területén is jelentős eredmények születtek. (a pszichológiától a menedzsment felé haladva: Bábosik, Rókusfalvy, Lewin, Likert, Mastenbrook, Szakály)

Kutatási és szakmai hátteremből adódóan figyelmet kívánok fordítani a vállalatok lehetőségeire és szerepvállalására (Bakacsi, Dobák, Heidrich), mivel a kutatási eredmények hasznosítása részben a vállalatoknál lehetséges. A vállalatok szerepe kutatásom szempontjából kettős. Egyrészt azon termékek és szolgáltatások előállítói, melyek közül a fogyasztók választanak (többé vagy kevésbé környezettudatos módon), másrészt munkahelyet jelentenek az egyes személyeknek, akiknek a cselekedeteikre az utasításokon és a kultúrán keresztül is hatnak. Korábbi kutatási eredményeim alátámasztják a szervezeti működés és az ott megvalósuló csoportmunka befolyásoló hatását. Kutatásomhoz kiscsoportos megfigyeléseket tervezek, részben szemináriumok keretei között, részben pedig (ez az intenzívebb és hatékonyabb módszer) csapatépítő tréningek segítségével.

Feladatomnak tartom, hogy a környezettudatosságról felállított modellem gyakorlati alkalmazhatóságát megvizsgáljam, majd azt korrigálva tovább kutassam a környezettudatosság kialakításának és fejlesztésének lehetőségeit. Tartalmilag a cselekvési hajlandóság és a konkrét cselekvések közötti kapcsolat vizsgálata kritikus. Választ kell adni arra a kérdésre, hogy milyen tényezők befolyásolják a tényleges cselekvések megvalósulását, azaz mikor lép túl a környezettudatosság a faliújság szintjén vallott értékeken.

Kulcskérdés, hogy a környezettudatosság társadalmi jelensége milyen módon válik mérhetővé és összehasonlíthatóvá. A mérést – összhangban a szakirodalommal – fontosnak tartom, mivel az teszi lehetővé, hogy fejlesztési célokat tűzzünk ki, továbbá az elért eredmények megfelelőségét értékeljük.
A hazai és nemzetközi irodalomból – a teljesség igénye nélkül – kiemelhetők a jóléti számítások módszertanai (Cobb, Daly, Nordhaus, England), melyek a jövedelmek keletkezésének és felhasználásának korrekciójából kiindulva, egy mutatóba sűrítve számszerűsítik a fejlettséget. Látványos módszerek az ökológiai térképezés (Engel) vagy az ökolábnyom számítása (Wagernackel-Rees), melyek inkább a kvalitatív tényezőkre fókuszálnak. Meg kell még említeni az EFQM RADAR nevű szakértői értékelési technikáját, mely kitágítja az értékelésbe bevonható területeket a számszerűen nem kifejezhető kérdésekre is. Utóbbi módszernek rendőrségi, felsőoktatási, környezeti-menedzsment adaptációs lehetőségeivel foglalkoztunk az Intézetben (Szintay).
A fent említett módszertanok kritikái szerint túl szubjektív és manipulálható eredményeket adnak. Véleményem szerint olyan értékelési és mérési szisztémát kell kidolgozni, amely a környezettudatosság színvonal-változását helyezi középpontba, nem az abszolút értékelést.
A meghatározáshoz először össze kívánom gyűjteni az alkalmasnak tűnő mutatókat (demográfia, jólét, termelés, gazdasági növekedés, társadalmi kapcsolatok, információáramlás stb. területén), majd ezeket csoportosítani és gyakorlati hasznukat tesztelni.
Végeredményként a környezettudatosság tényezőihez kapcsolódó, konzekvens és komplex módszertan kialakítását tűzöm ki célul.


Kutatási módszerek

Kutatásaimhoz tehát egyéni (személyi), kiscsoportos, vállalati és nemzeti/nemzetközi szintű vizsgálatok összehangolt eszközeit kívánom alkalmazni, a lehetőségeimnek megfelelő formában és mélységben.

A nemzeti és nemzetközi szintű vizsgálatokhoz, továbbá a mérés során alkalmazható mutatók meghatározásához elsősorban szakirodalmi forrásokra, és más, specializált kutatások eredményeire kívánok támaszkodni.
Primer, nagymintás adatgyűjtésre kérdőíves megkeresést tervezek. Ilyen jellegű kutatás megtervezésében, végrehajtásában és elemzésében több tapasztalatot is szereztem (TDK, szakdolgozat, különböző intézeti munkák, OTKA kutatások). A kérdőívekkel az egyéni és a vállalti szintet célzom meg. A módszer előnye, hogy statisztikailag jól feldolgozható eredményeket ad, széleskörű adatgyűjtési lehetőséggel. Ugyanakkor gondosan kell kezelni a kérdőíves eredményeket, mivel nehezen ismételhető meg, illetve félreértelmezett kérdésekkel téves következtetésekhez vezet.
A kérdőíves kutatás kiegészítéseként személyi és vállalatvezetői interjúkat, valamint lehetőség szerint üzemlátogatásokat tervezet. Így a kérdőívek válaszai árnyaltabban, pontosabban értékelhetővé válnak.
A kérdőívek összeállításához, továbbá az eredmények számítógépes rögzítéséhez és az elemzések elvégzéséhez doktoranduszi és hallgatói bevonást tervezek. Az Excel és az SPSS használatával kívánom az elemzéseket elvégezni, melyek alkalmazásában már szereztünk tapasztalatokat sőt oktatjuk is azokat.
A kérdőíves megkérdezést részben papír alapon, másrészt – környezetbarát módon - elektronikusan tervezem. Ehhez egy honlapot akarok készíteni, melyen megfelelő azonosítás mellett, ellenőrizhető a válaszadás (hasonló megoldásokat már sikerrel alkalmaztunk az Intézetnél).

A viselkedés megfigyelése azonban nem végezhető el teljes körűen kérdőívek vagy interjúk segítségével. Mivel az egyéni viselkedés szituáció-függő (Hersey-Blanchard, Szakály), megfelelő vizsgálatokat kell tervezni. Kutatásom során két megoldást kívánok alkalmazni. Egyrészt lehetőségem van az Intézet által tartott szemináriumok anyagába beépíteni a vizsgálatokat, másrészt kiscsoportos tréningeket tervezek.
A szemináriumi környezet révén széles bázist tudok elérni, továbbá viszonylag hosszú ideig áll rendelkezésemre olyan vizsgálati minta, melyen az időbeli változásokat is meg tudom figyelni. Mivel számos karon és szakon tartunk órákat, az egyes csoportok eredményei összehasonlíthatóvá válnak.
A tréningek specialitását az adja, hogy a napi, megszokott környezetből kiragadva a résztvevőket, az egyéni és csoportos a viselkedésformák még intenzívebben vizsgálhatók. Tapasztalataink szerint a tréningek a változási folyamatok sebességét drasztikusan növelik, ami új lehetőségeket termet a megfigyelésben és a kiértékelésben.

A kutatást 3 évre tervezem. Az első kutatóév központi feladata a szakirodalmi feldolgozás, az adatgyűjtések előkészítése (kérdőívek összeállítása) és az adatgyűjtés megindítása. A második év feladata az adatgyűjtés folytatása, elemzések végrehajtása. A harmadik év fókuszában a végleges értékelések és az eredmények tananyaggá formálása van. A részletes ütemezést a pályázati rendszer megfelelő helyén mellékelem.
A kutatásban számítok a doktoranduszok és hallgatók aktív közreműködésére is. Közreműködő és önálló feldolgozási, elemzési feladatokat kívánok nekik adni. Így egyrészt lehetőséget adok számukra publikációk készítésére (sőt akár hozzám hasonlóan disszertációjuk, szakdolgozatuk elkészítésére), másrészt lehetőség van az egyszemélyi kutatás során felmerülő esetleges szakmai vakság mérséklésére.
A doktoranduszok bevonása esetében a feladatok meghatározását a tudományos vezetővel közösen tervezem.

A kutatás kockázatai kapcsán két fontos területet kell kiemelni. Elsődleges kockázat, hogy az előzetesen elfogadott környezettudatosságra vonatkozó modellem helytállósága megdől. Ebben az esetben új modell kidolgozása szükséges, ami időigényes. E kockázatot úgy tudom kezelni, hogy kutatásaimat a pályázati munka megkezdése előtt is folytatom, azaz követem a vonatkozó új szakirodalmi és kutatási eredményeket, továbbá vizsgálom azok hatását saját munkámra.
Kockázatot hordoz továbbá a minta összeállítása. Stabil bázisként a Vezetéstudományi Intézet hallgatóira és az Intézettel kapcsolatban álló vállalatokra számítok, ahol a vizsgálatok viszonylag egyszerűen megismételhetők és javíthatók. „Külső” vizsgálatokat csak belső módszertanilag és tartalmilag ellenőrzött esetben kezdek.


Kutatási eszköz-igény

A kutatás eszközhátterében a Vezetéstudományi Intézet jelentős támogatást tud adni. A szemináriumi környezet biztosításán túl a számítógépek, CD/DVD író, Internet-hozzáférés, fénymásolás és több más irodai berendezés és a szükséges szoftverek használata biztosított. A működtetés fogyóeszközeit e pályázatból kívánom finanszírozni. A kutatás előkészítéséhez és az eredmények megfelelő színvonalú prezentációjához különböző irodai eszközökre van szükség (fénymásolópapír, fóliák, festékanyagok, dossziék, iratrendezők), továbbá adattároló eszközökre (pendrive, memóriakártya, CD/DVD lemezek stb.).

A kutatás fontos befektetett eszközök igénye egy nyomtató, egy projektor és egy videókamera. A nyomatóra a kérdőívek és az elemzési anyagok megjelenítéséhez van szükségem (az intézetben csak közös, eléggé leterhelt nyomtatóhoz férek hozzá). A videókamerára és a projektorra a szemináriumok és a tréningek során van szükségem dokumentálási és visszanézési-elemzési céllal. A projektor e mellett a kapcsolódó oktatási anyagok színvonalasabb megjelenítésében is segítenek.
A fentieken túl konferencia-részvételek, továbbá a kutatással kapcsolatos utazások költségtérítésének támogatására számítok.


Eredmények közzététele

A közzététel formái közül elsőként a publikációkat kell megemlíteni. A Miskolci Egyetem belső és nemzetközi konferenciáin (Doktoranduszok Fóruma, MicroCAD) túl más hazai és külföldi egyetemek konferenciáin is meg tudok jelenni. Jó kapcsolatot ápolunk több külföldi egyetemmel is (Kassa, Kolozsvár).
Publikációkat kívánok továbbá megjelentetni hazai szaklapokban (Vezetéstudomány, Martekting&Menedzsment, Magyar Minőség stb.). Előre láthatólag évente legalább 3 konferencia és 2 újságcikk vállalható.
A hallgatói kutatások eredményeit a félévközi feladatok, illetve szakdolgozatok rögzítik. Évente legalább egy kiadott feladat (40-60 hallgatónak) és egy szakdolgozat konzultációja vállalható.
Fontos megjelenési formának tartom a tananyagokat. A kutatási mozzanatok oktatásba beépítése mellett vállalható a témában egy jegyzet, legalább 2 előadási anyag és 4 komplex gyakorlati anyag, továbbá 3-5 esettanulmány kidolgozása és közzététele.
A kutatási eredmények folyamatos nyilvánosságát kívánom biztosítani, ami alól természetesen a személyes vagy vállalati jogokat érintőek kivételt jelentenek.
Az eredmények összefogására egy honlap kialakítását tervezzem (ehhez az Intézet tárhelyet és elérhetőséget biztosít, továbbá elérhetőek ingyenes tárhelyek is), ahol a kutatás publikus részeit elhelyezzem, továbbá hozzászólási lehetőséget biztosítok a szakmai és általános közvélemény számára. A honlap elkészítését vállalom, abban megfelelő tapasztalattal rendelkezem.


Eredmények gyakorlati alkalmazása

Bár kutatásom alapkutatás, akkor érdemes lefolytatni, ha az eredmények gyakorlati hasznosíthatósága biztosított. A globális környezeti és társadalmi problémák (Rakonczai, Buday-Sántha, Moser, Pálmai, Láng) kezelésében és megoldásában egyre inkább a megelőzésre és a felelős magatartásra helyeződik a hangsúly. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) (Carrol, Szlávik, Csigéné, Deák, EC kiadványok), illetve a fenntartható vállalkozás (sustainable enterpreneurship) fejlődése a szervezeti magatartás oldaláról keresi a válaszokat a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez. Az eredmények azonban nem lehetnek tartósak, ha a személyi-fogyasztói oldalról nincs hozzá megfelelő támogatás. E „támogatás” egyik formája a különböző (szélsőséges) aktivista csoportok tevékenységében (Pécsi radar esete, vasúthoz láncolás, bojkottok stb.) nyilvánul meg. Ettől hatékonyabbnak tartom a környezeti nevelés intézményét (részletesen foglalkozik vele Rókusfalvy).
A környezeti neveléshez részben a kutatás során, illetve a kialakított tananyagokkal tudok hozzájárulni. A kutatási eredmények további gyakorlati haszna, hogy a környezettudatosság tartalmának meghatározásával, különösen pedig annak mérésével vállalati és kormányzati szinten egyaránt hatékonyabb célkitűzések és programok fogalmazhatók meg.
Személyes munkám során az eredményeimet fel tudom használni a minőség- és környezetirányítási rendszerek fejlesztése során, illetve általában az oktatásban és a tananyagfejlesztésben.