KÖRNYEZETTUDATOS DÖNTÉSEK MODELLJE
A környezettudatos döntés összetevői
A gyakorlati adaptáció, a figyelemmel kísérés és mérés, továbbá a fejlesztési lehetőségek feltárásának igényeit figyelembe véve dolgoztam ki a környezettudatos döntések modelljét.
A környezettudatos döntések modellje
A környezettudatossággal kapcsolatos alapokat az adottságok foglalják össze. Lóth kompetenciavizsgálatai során hangzatosan teljesítménypotenciál-ként definiálja azt az alkalmassági állapotot, amely lehetővé teszi az eredmények hatékony elérését. Ide sorolja:
- li>a tudást
- a képességeket
- a motivációkat
- az attitűdöket stb.
Adottságok
Az adottságok a személyiségben – vagy a szervezeti kultúrában – gyökerező sajátosságok, amelyek képessé tesznek valamely probléma felismerésére, értelmezésére és megoldására. Elemei: Személyiségjellemzők: a személyiségjegyek – Hippokratészig visszamenve a temperamentum – és a cselekvések tartalma között összefüggés van. Bár egy kicsit misztikusnak tűnhet bevonása, jól mérhető és összehasonlítható komponensről van szó, ami statisztikai szinten segíthet a megfelelő fejlesztő-nevelő mozzanatok kidolgozásában. A személyiség mérése összetett, de kiforrott módszerek állnak rendelkezésünkre a klinikai-orvosi anyagokon túl is.
Szakterületi és ökológiai ismeretek: a környezettudatosságot értelmezhetjük olyan döntések meghozásaként, amelyek fokozottan figyelembe vesszük a természeti értékeket. Korábbi munkáimban foglalkoztam részletesen azzal, hogy a természetre-környezetre vonatkozó ismeretek nélkül éppúgy legfeljebb „szerencse” eredménye lehet a környezettudatos cselekedet, mint az elvégzendő cselekvés sajátosságainak ismerete nélkül.
Sémák és attitűdök: a séma Piaget (és más kognitív tudósok) szerint a világ pszichés leképeződése, ami már ismert cselekvési szituációkban szűkíti a cselekvési alternatívák körét. Gyakorlati korlátot itt is a mérhetőség jelent. Ezért célszerű az attitűdök, azaz különböző dolgokkal, személyekkel és jelenségekkel kapcsolatos beállítottságok vizsgálatokba történő bekapcsolását. Mind az attitűdök, mind a sémák feladata, hogy gyorsítja a problémamegoldást. Legtöbbször nem is figyelünk oda alkalmazásukra. Ha például autóvezetéssel kapcsolatban azt szoktuk meg, hogy ne gyorsítsunk és fékezzünk nagyokat, piros lámpánál leállítsuk a motort, akkor egy idő után ezeket automatikusan fogjuk tenni. Nem fogunk gondolkodni azon, hogy hol kell, elfordítani a kulcsot vagy merre van a fékpedál. Ha kapcsolatot keresünk a korábbi modellekkel, akkor a cselekvési szándék fő tényezői itt jelennek meg.
Szituációs tényezők
A környezettudatos döntést módosító tényezők
Az adottságok még nem jelentenek környezettudatos cselekvéseket. Számos külső tényező, elvárás ugyanis befolyásolja tényleges megnyilvánulásainkat. Bár külső eredetűek, mégsem célszerű őket külső tényezőként kezelni. A hatásrendszerek összetettek, a döntési folyamat szempontjából azonban biztos, hogy a döntéshozón keresztül jelennek meg. A pszichológia jól ragadja meg e jelenség lényegét: a külső világból érkező jeleket érzékeljük (látás, hallás stb.), értékítéletet azonban az ún. észlelet alapján alkotunk. Az észlelelet az észlelés folyamatának eredménye, azaz a befutó jelek, ingerek értelmezett változatai. Döntéseket pedig nem az érzékletek alapján szoktunk hozni.
Egyes tényezők első megközelítésben tartozhatnának az adottságok közé is. Az elhatárolás alapja a külső tényezők hatásának tanulási- vagy nem tanulási jellegű megjelenése.
ELEMEI:
Észlelés: elméleti, a környezettudatosság kapcsán nehezen mérhető kategória. A környezeti hatások észlelésének minősége és gyorsasága kihat a döntés minőségére. Döntési helyzet értékelése: a döntéshozatal racionális felfogása szerint a döntéshozó olyan alternatíva mellett dönt, amivel saját céljainak elérését maximalizálja. Ezen a ponton a döntési helyzetre vonatkozó adatok, információk elérhetősége és feldolgozása jelentik meg kritikus tényezőként. Érdekes eredményekre juthatunk, ha a környezettudatosságot a játékelmélet módszereivel kezdjük vizsgálni. Biztos, hogy nem fog a világon minden döntéshozó többszereplős játékokat elemezni, az alternatívák értékelés során azonban mindig ezt tesszük (noha nem tudományos módszerekkel és kimondatlanul, hétköznapi szóhasználattal mérlegelünk). A tanulmány elején említett modellek cselekvési hajlandóság-tényleges cselekvés közötti kapcsolatrendszere ilyen módon integrálható a környezettudatosság koncepciójába.
Motiváció: a pszichológusok többsége a motivációt valamilyen belső feszültségként értelmezi, aminek redukálási igénye késztet cselekvésre. A modell szempontjából a motiváció azon tényezőket méri, melyek előmozdítják (illetve gátolják) a cselekvések megvalósítását. Lényegében a motiváció vezet át az adottságoktól a döntésekig.
Megvalósítás és tanulás
Megvalósítás tényezői
A megvalósítás kapcsán két tényezővel mindenképpen foglalkozni kell:
- a konkrét cselekvéssel
- a cselekvésekhez kapcsolódó (ön)értékelés mechanizmusával.
Utóbbi teremti meg a visszacsatolás – a tanulás – lehetőségét az adottságok fejlesztéséhez. A környezettudatossági modell megkülönbözteti a tanulás és nevelés folyamatait. A kettő közötti különbséget abban határoztjuk meg, hogy a tanulás „belülről fakad”, a nevelés pedig minden esetben feltételezi a külső értékközvetítő aktív jelenlétét.