Minőségköltségek
Tananyag
A jó „minőség - magasabb költség - magasabb ár" párosítás gyakran közhely. Ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy semmilyen igazság nincs benne. Első megközelítésben a minőség költsége azon az élő- és holtmunka-ráfordítások pénzben kifejezett értéke, mely a minőség előállításával kapcsolatosan merültek fel. Látni fogjuk azonban, hogy nem így célszerű megközelíteni a dolgot, ugyanis nem könnyű feladat azonban annak meghatározása, hogy költségeink közül mi tartozik, vagy tartozhat ebbe a kategóriába és mi nem.
A gyakorlatban a minőségköltségekkel való megfelelő színvonalú és hasznosságú foglalkozás szemléletbeli és módszertani kérdés egyszerre. Nem célunk, hogy a kalkulációs módszereket, valamint a számviteli hátteret. Arra koncentrálunk, hogy egy átfogó képet adjunk a minőségköltségek helyéről a működésben.
A minőségügy területi fejlődésének eltéréseiből adódóan a minőségköltségeknek három alapvető megközelítése alakult ki:
A japán megközelítés nem értelmez a minőség előállításával, biztosításával kapcsolatos speciális költségeket. A „japán csoda" óta tudják és alkalmazzák azt a filozófiát, hogy a minőség a termelés természetes. A szervezet feladata a vevői igények kielégítése, így az ennek érdekében tett erősfeszítések természetesnek tekinthetőek. A zéró-hibára való törekvés is a mindennapi élet része, nemteljesülése esetén beszélnek a japánok hibaköltségekről. Ide tartozik a selejt gyártása miatti felesleges és kieső munka (gép, anyag, ember) költsége, a termékjavítások és a reklamációk költségei.
Az európai gondolkodásmód, így a minőségköltség-szemlélet is eltér a japántól. A hibaköltségeket két nagy csoportra oszthatjuk:
A belső hibaköltségek, lényege, hogy a hibát még kiszállítás előtt észrevesznek. Ide tartoznak:
- rossz tervezés,
- selejt-gyártás,
- hibás részegység, termék javítása,
- termékek válogatása,
- javítás utáni ismételt vizsgálatok szükségessége miatt felmerült tételek.
Egy hibaköltség akkor számít külső hibaköltségek, ha a hibát a kiszállítás után fedezik fel. Tipikus megjelenése:
- szavatosság,
- reklamáció,
- minőségi árengedmény miatti tételek, továbbá a
- piacvesztés miatti többletköltségek.
Ezen felül olyan tételeket emel ki ez a felfogás, mely a japán filozófia szerint természetes Ezek a megelőzési és a vizsgálati költségek. A megelőzési költségek a termelésben és irányításban a minőség biztosítására fordított tételeket jelenti, így:
- minőség tervezésének,
- megfigyelő, mérő és vizsgáló berendezések és módszerek létesítésének,
- oktatások és képzések közvetlen és közvetett (kieső idő) elemeinek,
- beszállító felkutatásának, értékelésének és minősítésének,
- minőségügyi rendszer kialakításának és működtetésének költségeit.
A vizsgálati költségek annak érdekében merülnek fel, hogy ellenőrizzék a termékek és folyamatok alkalmasságának paramétereit. Ide tartoznak többek között:
- prototípus-vizsgálat,
- áruk minősítése,
- gyártásközi ellenőrzés és végellenőrzés,
- vizsgálatok dokumentálásának költségei.
Az amerikai felfogás az európaitól eltérő módon kezeli a minőségköltségeket. Közös vonásuk, hogy eleve elvetik a tökéletes minőség biztosíthatóságát. Az amerikai megközelítés eleve számol egy ún. tervezett költségszinttel, amely a valószínűsíthetően felmerülő problémák, reklamációk kezelését fedezi. Ennek mértékét becslések és korábbi tapasztalatok alapján lehet megállapítani. A tervezett költségeken felül a szervezetek terveznek még egy várható veszteségszintet, mely a piacvesztés, árleszállítások és más tételek fedezetére képeznek. Amennyiben ezt a tervezett szintet „alulteljesítik", az egyfajta nyereségnek számít.
Az amerikai megközelítés szoros kapcsolatban áll a kontrolling szemléletével és az üzleti egységek tervezési (tervalku) módjával.